AZ ÉJSZAKA ÁTALVÁSA
Mikorra alussza át (végre) az éjszakát? Mit is értünk átalvás alatt? Miért ébred annyit éjjel a baba? Mindig baj, ha ébred? Egy rövid összefoglaló az éjszaka átalvásáról, amiből kiderül, a sok ébredés nem a baba hibája, és nem is a mienk.
Átalussza már az éjszakát? Hogyhogy nem, hiszen már elmúlt fél éves!- hányszor hallották ezt Önök is másoktól? Lehet, hogy más gyereke átalussza már, de az Önöké még mindig nem, hogy lehet ez?
Egy elterjedt tévhit a gyerekek alvásával kapcsolatban az, hogy fél éves korukra „át kell aludniuk” az éjszakát. Legalábbis régebbi elképzelések szerint. Ma már tudjuk, hogy ez így általánosságban nem lehet igaz, hiszen a gyerekek fejlődése, így az agy érésével szorosan kapcsolatban álló alvás érése is nagyon egyedi lehet. Az éjszaka átalvása azt jelenti, hogy egy egy baba/csecsemő/kisgyerek kb. 6-8 órát alszik egyben, illetve, ha megébred, magától vissszaalszik. Minél kisebb egy kisgyerek, annál rövidebb ez az idő-kisbabánál 5-6 óra nagyon is jónak számít. Tehát 10-12 óra alvást három éves kor alatti gyerektől egyhuzamban, ébredés nélkül elvárni: irreális.
Meddig ébred még fel éjjel?
Valóban létezik olyan csecsemő, aki születésétől kezdve, vagy pár hetes korában át tudja aludni az éjszakát, illetve egyből születése után megkülönbözteti az éjszakát a nappaloktól. De ők vannak kisebbségben (általában az ismerősöktől vagy nagyszülőktől hallunk ilyen történeteket). A szabályozás megtanulása hosszabb folyamat, és csak részben tanult, illetve tanítható – nagy részben érés kérdése. A legtöbb gyermeknél inkább valamikor három és hat hónapos kor körül stabilizálódik az, hogy éjszakára esik a nagyobb alvásmennyiség.
A csecsemők körülbelül 70%-a tudja három hónapos korára átaludni az éjszakát. További körülbelül 20%-ánál pedig csak hatodik hónapos korában – és van egy hányad, akik még később. De ekkor sem végleges ez még – sok ok miatt (betegségek, fogzás, növekedési ugrások, sok program, változások, nagyobbaknál egy másnapi matekdolgozat) még sokáig előfordulhat, hogy az éjszakát már stabilan átalvó gyermek ismét ébred éjjel. Alvás tekintetében (és egyébként a gyerekek fejlődésével kapcsolatban mindig) inkább a folyamatos változásokra, semmint az állandóságra kell felkészülnünk.
Miért ébred olyan gyakran éjjel?
Az éjjeli ébredéseknek nagyon sok oka lehet, ezek egy része az alvás jellegével függ össze. Az egész kicsi babák körülbelül három hónapos korukig az aktív, REM fázissal kezdik az alvást, és csak körülbelül húsz perc elteltével kezdenek belépni egy átmeneti, majd a nyugodt alvás szakaszába. Míg a felnőtt alvásciklusa körülbelül 90 perc, a csecsemőké rövidebb, körülbelül 50-60 perc és több aktív fázist tartalmaz. A kezdeti aktív fázisban, illetve a fázisváltások között könnyen felébredhet a kisbaba: ha az ilyen érzékeny szakaszban olyan inger éri, ami felébresztheti őt, akkor fel is fog ébredni. Miért?
Az ingerek kiszűrése
Minél nagyobb a csecsemő, annál fejlettebb az agya és annál jobban ki tudja szűrni az ébresztő ingereket, ezért egyre jobban alszik. Minél idősebb a csecsemő, annál érettebb az alvása is, vagyis annál kevesebb az olyan „kényes” szakasz, amikor könnyen felébredhetnek, annál több a mély alvás szakasza, amikor az ingereket nem veszik tudomásul, hanem tovább alszanak.
A tudomány jelenlegi állása szerint az éjszakai ébredések természetesek és evolúciós okokból szükségesek is. A fázisváltásokat mi felnőttek általában átalusszuk, de a kicsiket könnyebben ébreszti fel valamilyen inger. Mi azért alusszuk át ezeket a fázisváltásokat, mert az agyunk megszűri az ingereket: csak a fontosakra válaszol, a kevésbé fontosakat figyelmen kívül hagyja. Így például felébredünk, ha kamaszgyerekünk hazajön az első hajnalig tartó bulijából, de (témánknál maradva) felébredünk akkor is, ha újszülött kisbabánk sírni kezd és enni kér. Sok apró neszre, pl. a párunk szuszogására viszont nem ébredünk fel (kivéve, ha őrjítően horkol, de egy másik téma lenne). Muszáj is, hogy az agyunk figyelmen kívül hagyjon sok apró ingert, különben soha nem tudnánk kialudni magunkat.
Az éjjeli ébredés fontos
A kisbabának viszont éppen az az érdeke, hogy érzékeny legyen az ingerekre, legelsősorban is az éhség jelzéseire. Még túl pici a gyomra ahhoz, hogy annyi táplálékot vegyen magához, amivel kihúzza reggelig, ellentétben velünk, akik jól be tudunk lakmározni vacsorára. Az is érdeke, hogy kisebb fájdalmakat, tele levő orrot, fogfájást, lecsúszott takarót és egyéb más nyűgöket a gondozójának azonnal tudjon jelezni, hiszen ha nem így lenne, nem nagyon maradt volna életben az evolúciós környezetben. És végül az is elemi érdeke, hogy az ilyen apró, rövid ébredésekkor megbizonyosodjon arról, hogy biztonságban van – ami számára elsősorban a gondozó jelenlétét, az ő elérhetőségét jelenti.
Persze ez nem azt jelenti, hogy a sokat ébredő babával, kisgyermekkel kapcsolatban nincs további teendő. Sokféle ok állhat még az ébredések mögött, amelyek közül sok van, amin lehet segíteni annak érdekében, hogy valamelyest enyhüljön a helyzet és mindenki többet aludjon.
A lényeg:
- nem „kell” fél éves korára átaludnia az éjszakát
- az éjszaka átalvása nagyon különböző időben következik be
- nem biztos, hogy átalussza az éjszakát, lehet, hogy csak nem vesszük észre, ha felébredt
- már jól alvó gyerekek is ébredhetnek éjjel ismét
- az éjszakai ébredések természetesek, és evolúciós szempontból szükségesek
- mégis sokmindent lehet tenni, hogy Önöknél is javuljon a helyzet