AZ ALVÁS TERMÉSZETE

Miért fontos nekünk és babánknak az elegendő alvás? Milyen hatással van ránk és babánkra, ha (nem) alszunk?  Hogy néz ki az alvás szerkezete a felnőtteknél és a babáknál? Ebben a cikkben jónéhány alapdolgot foglaltunk össze és kiderül, mi miért fontos a babáknak és nekünk.

 Olvasási idő: kb. 2 perc

Az édesdeden alvó kisbaba minden szülő vágyálma. Bár a netes képeken gyakran látunk nyugodtan szendergő kisdedeket, a valóság mást mutat. Szinte nincs olyan család, ahol nem okozott volna legalábbis átmeneti nehézséget a kisbaba alvása, altatása.

Ez a kérdés a baba születése után gyakorlatilag azonnal napirendre kerül. Az egyik első rokoni kérdések egyike, hogy átalussza-e már az éjszakát (Jó esetben ilyenkor jönnek a megjegyzések is, hogy az én gyerekem kezdettől fogva átaludta, altatás nélkül, stb.). A friss szülők leggyakoribb érzése, mondhatnánk alapélménye a fáradtság, kialvatlanság. Nem véletlen, hogy a segítséget kérő családok legnagyobb része valamilyen alvásproblémával fordul szakemberhez.

A kialvatlanság hatásai

A kialvatlanság ugyanis egy nagyon nehezen elviselhető állapot. A fáradtság csökkenti a „normális”, szociális környezetben megfelelő problémamegoldási kapacitásokat (egyszerűbben szólva: egy alacsonyabb szinten működünk). Az alváshiány rontja a teljesítményt, csökkenti az impulzuskontrollt – vagyis türelmetlenné, ingerlékennyé tesz minket. Még azok a szülők is tapasztalnak magukon dührohamokat, „kiborulásokat”, akikre ez a gyermek születése előtt nem volt jellemző.

Az alvászavarok és a pszichés zavarok kéz a kézben járnak. Szinte minden testi vagy lelki zavar okozhat alvászavarokat és fordítva, az alvászavarok is sok lelki zavar előidézői lehetnek. A kialvatlanság rontja az ember teljesítőképességét, növeli a balesetek kockázatát, és csökkenti az immunrendszer védekező képességét.

Biológiai jelentőség

Az alvás biológiai jelentősége óriási, a gyerekek számára is. Ilyenkor történik a szervezet regenerálódása, a fizikai és szellemi működés pihentetése, a keringés regulációja, ami energia megtakarítással jár. A gyermek szervezete számára a kiegyensúlyozott alvás-ébrenlét ciklus alapozza meg az optimális fejlődés menetét. Segíti a megfelelő színvonalú tanulási és emlékezési folyamatok működését. Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkül tehát sem felnőttként, sem gyermekként nem tudunk optimálisan működni.

Alvásstruktúra

Az alvásnak két fő fázisát különböztetjük meg: a gyors szemmozgásokkal (REM – rapid eye movement) jellemezhető aktív alvást, és a nyugodt, mély, lassúbb agyhullámokkal leírható nyugodt, más néven lassú hullámú alvást (LHA). Ennek négy fázisa van, ezek közül a harmadik és a negyedik a legmélyebb, nyugodt alvás. Ezek a fázisok sorban váltják egymást, így alvási ciklusok jönnek létre. Ez az alvás szerkezete, más szóval az alvásstruktúra, ami kisgyermekkorban az agy érésével folyamatosan változik.

Aktív alvás, vagyis REM-alvás

E szakaszban a szemek gyorsan mozognak (ami a kisbabát alvás közben figyelve nagyon látványos jelenség lehet). A légzés szabálytalanabb, gyorsabb, és kevésbé mély. A kisbaba néha zihálásszerű hangot ad, szájával cuppogtathat, kattogtathat, esetleg mosolyog, fintorog, megvonaglik. Ilyenkor sokat izeg-mozog, ficereg, forog, esetleg sír, nyöszörög. Az agyi véráramlás majdnem megkétszereződik az aktív alvás ideje alatt, élénken álmodunk.

Ezalatt az időszak alatt tanulás is folyik, az agyunk ugyan is arra használja az időt, hogy feldolgozza az éberen gyűjtött információkat. A folyamatosan fejlődő gyermeki agy számára ennek a fejlődés szempontjából óriási a jelentősége. Vannak olyan vélekedések, mely szerint az aktív alvás alatt a csecsemő fejlődésben levő agya magát stimulálja, ami az értelmi fejlődést mozdítja elő. Mivel csecsemőkorban az agyfejlődés nagyon gyors és a csecsemők sokat alszanak („aktívan”), valószínűleg úgy „praktikus”, ha az agy pihenés közben is tovább fejlődik.

A nyugodt alvás

Ebben a fázisban az agy magasabb központjai kikapcsolnak, az agy pihen (nagyon fontos a REM-fázis aktivitásához képest). Ekkor regenerálódik a testünk, áll helyre a szervezet energiaháztartása. A nyugodt alvásnak négy fázisa van. Az első fázis egyfajta szendergés: az izmok tónusa és az agyhullámok lassulnak. A második a felületes alvás: megszűnnek a szemmozgások, tovább lassulnak az agyhullámok, a szívritmus, a testhőmérséklet csökken (jólesik a takaró). A harmadik fázis a középmély alvás: ilyenkor a légzés lassul, a szívritmus csökken. A negyedik a legmélyebb fázis, ilyenkor lehet valakit a legnehezebben felébreszteni. Ekkor a leglassúbbak az agyhullámok. A harmadik és negyedik fázis a pihenés szempontjából a legalapvetőbb. Ez a fázis gyereknél az alvás idejének nagyobb arányát teszi ki, és idős korban az aránya csökken.

A lényeg:

• a kialvatlanság negatív hatásait nem szabad alábecsülnünk
• a megfelelő minőségű és mennyiségű alvásra mindenkinek szüksége van
• a különböző alvásciklusok kissé eltérően működnek gyerekeknél és felnőtteknél
• a gyerekek fejlődésének egyik alappillére a megfelelő alvás