FELHASZNÁLT IRODALOM:

A honlapon szereplő írásokhoz a következő szakirodalmi forrásokat használtam fel:

Alvás:

  • Belsky, J. (1999). Interactional and contextual determinants of attachment security. In: Cassidy, J., Shaver, P. R. (Eds.). Handbook of attachment – Theory, Research, and clinical applications. New York, London: The Guilford Press. 249–286.
  • Burnham, M. M. (2007). The ontogeny of diurnal rhythmicity in bed-sharing and solitary-sleeping infants. Infant and Child Development, 16, 341–357.
  • Burnham, M. M., Goodlin-Jones, B. L., Gaylor, E. E., & Anders, T. F. (2002). Nighttime sleep– wake patterns and self-soothing from birth to one year of age: A longitudinal intervention study. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 43, 713–725.
  • Bühler, M., Largo, R. H. (1981): Aspekte des Schlafverhaltens zwischen 2 und 18 Jahren. Helvetica Paediatrica Acta, 36, 333-541.
  • DC:0-5 (2019): A csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarainak diagnosztikai klasszifikációs rendszere. Medicina, Budapest.
  • Dénes, I. (2023).: Békés éjszakák, vidám nappalok. Dr. Dénes Ivett, Budapest.
  • DeWolff, M., van IJzendoorn, M. (1997). Sensitivity and attachment: A meta-analysis onparental antecedents of infant attachment. Child Development, 68, 571–591.
  • DSM-V: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. APA, 2013. Magyarul: DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Oriold és társa, Budapest, 2014.
  • Gaylor, E. E., Goodlin-Jones, B. L., & Anders, T.F. (2001): Classification of young children’s sleep problems: A pilot study. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 40, 61–67.
  • Hédervári-Heller É. (2008): Szülő-csecsemő konzultáció és terápia – A viselkedésszabályozás zavarai csecsemő- és kisgyermekkorban. Animula, Budapest.
  • Hrdy, S. B.(2010): Mutter Natur. Berlin Verlag, Berlin.
  • Iglowstein, I., Jenni, O. G., Molinari, L., Largo, R. H (2003): Sleep duration from infancy to adolescence: Reference values and generational trends. Pediatrics, 111, 302-307.
  • Largo, H. R., Benz-Castellano, C. (2015): Die ganz normalen Krisen- Fit und Misfit im Kleinkindesalter. In: Papoušek, M., Schieche, M., Wurmser, M.: Regulationsstörungen der frühen Kindheit. Hans Huber Verlag, Bern. 18-29.
  • Largo, R. H.(1995): Babyjahre. Die frühkindliche Entwicklung aus biologischer Sicht. Piper, München.
  • Mindell, J. A. (1993). Sleep disorders in children. Health Psychology, 12, 151–162.
  • Mirmiran, M., Maas, Y. G., Ariagno, R. L. (2003): Development of fetal and neonatal sleep and circadiant rhythms. Sleep Medicine Reviews, 7, 321-334.
  • Nagy, I. (2010): Alvászavar – alvás-zavar? Hogyan segíthet a szülő-csecsemő konzultáció a házi gyermekorvos számára? In.: Németh, T. (szerk.): XII. Családbarát Konferencia – Pszichoszomatikus betegségek csecsemő és kisgyermekkorban. OGYEI, Budapest, 2010. 7-10.
  • Owens, J., Burnham, M. M. : Sleep Disorders. In: Zeanah, Ch. H. (2012): Handbook of Infant Mental Health. Guilford, New York. 362-377.
  • Payne, K. J.(2013): Egyszerűbb gyermekkor. Kulcslyuk, Budapest.
  • Richman, N.:(1981). Sleep problems in young children. Archives of Disease in Childhood, 56, 491–493.
  • Schieche, M., Rupprecht, C., Papoušek, M. (2015): Schlafstörungen: Aktuelle Ergebnisse und klinische Erfahrungen. In: Papoušek, M., Schieche, M., Wurmser, M.: Regulationsstörungen der frühen Kindheit. Hans Huber Verlag, Bern. 145-171.
  • Sears, W. (2006): Éjszakai gondoskodás. Sanoma, Budapest.

Evés, etetés:

  • Ainsworth, M. D. S., Blehar, M. C., Waters, E., Wall, S. (1978). Patterns of Attachment: A Psychological Study of the Strange Situation. Erlbaum, Hillsdale, New Jersey.
  • Chatoor, I. (2016).: Fütterstörungen bei Säuglingen unk Kleinkindern. Klett-Cotta, Stuttgart.
  • Chatoor, I. et al. (1988): Mother-infant interactions in infantile anorexia nervosa. Journal of American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 27, 535-540.
  • Chatoor, I. et al. (1997):A feeding scale for research and clinical practice to assess mother-infant interactions in the first three years of life. Infant Mental Health Journal, 18, 76-91.
  • DC:0-5 (2019): A csecsemő- és kora gyermekkori lelki egészség és fejlődés zavarainak diagnosztikai klasszifikációs rendszere. Medicina, Budapest.
  • DSM-V: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. APA, 2013. Magyarul: DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Oriold és társa, Budapest, 2014.
  • Guóth-Gumberger, M., Hormann, E.(2003): Szoptatás. Tanácsok és gyakorlati segítségnyújtás a szoptatás egész ideje alatt. Sanoma, Budapest.
  • Hédervári-Heller É. (2008): Szülő-csecsemő konzultáció és terápia – A viselkedésszabályozás zavarai csecsemő- és kisgyermekkorban. Animula, Budapest.
  • Hofacker, N. v, Papoušek, M., Wurmser, H. (2004): Fütter und Gedeihstörungen im Säuglings- und Kleinkindalter. In: Papoušek, M., Schieche, M., Wurmser, H.(2004): Regulationsstörungen der frühen Kindheit. Huber, Bern. 171-200.
  • Jantek, Gy., Gallai, M. és Pászthy, B. (2016): Egy korai kezdetű evészavar: A szelektív evés diagnosztikai jellemzői, etiologiája és terápiás lehetőségei. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 17 1, 1-17.
  • Largo, R. H.(1995): Babyjahre. Die frühkindliche Entwicklung aus biologischer Sicht. Piper, München.
  • Renz-Polster, H.(2010): Kinder verstehen. Born to be wild: wie die Evolution unsere Kinder prägt. Kösel, München.
  • Scheuring, N. (2010): Regulációs zavarok a gyermekorvos szemével. In.: Németh, T. (szerk.): XII. Családbarát Konferencia – Pszichoszomatikus betegségek csecsemő és kisgyermekkorban. OGYEI, Budapest, 2010. 53-57.

Regulációs zavarok:

  • Hámori, E. (2010): Regulációs zavarok korai diagnosztikája. In.: Németh T. (szerk.): XII. Családbarát Konferencia – Pszichoszomatikus betegségek csecsemő és kisgyermekkorban. OGYEI, Budapest, 2010. 13-23.
  • Hédervári-Heller É. (2008): Szülő-csecsemő konzultáció és terápia – A viselkedésszabályozás zavarai csecsemő és kisgyermekkorban. Animula, Budapest.
  • Németh, T.: Itt és most – A koragyerekkori regulációs zavarok helyzete Magyarországon. In.: Németh, T. (szerk.): XII. Családbarát Konferencia –Pszichoszomatikus betegségek csecsemő és kisgyermekkorban. OGYEI, Budapest, 2010. 7-10.
  • Papoušek, M. (1998): Das Münchener Modell einer interaktionszentrierten Säuglings-Eltern-Beratung und Psychotherapie. In. Klitzing, v. K. (szerk): Psychotherapie in der frühen Kindheit. Göttingen, Ruprecht.
  • Stern, D. N. (2002): A csecsemő személyközi világa. Animula, Budapest.
  • Stern, D. N. (2004): Az anyaság állapota. Animula, Budapest.
  • Winnicott, D. W. (2004): A kapcsolatban bontakozó lélek. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest

 Sírás:

  • Ainsworth, M. D. S., Blehar, M. C., Waters, E., Wall, S. (1978). Patterns of Attachment: A Psychological Study of the Strange Situation. Erlbaum, Hillsdale, New Jersey.
  • Bell, S. M., Ainsworth, M. (1972): Infant crying and maternal responsiveness. Child Development, 43:1171-90.
  • Bereczkei, T. (2003): Evolúciós pszichológia. Osiris, Budapest.
  • Bowlby, J.(1969): Attachment and loss. Vol. 1: Attachment. Hogarth, London
  • Dornes, M. (2002): A kompetens csecsemő. Az ember preverbális fejlődése. Pont, Budapest.
  • Drummond, J. et al. (1999): Infant crying and parent-infant interaction: Theory and measurement. Infant Mental Health Journal 20:452-465.
  • Eibl-Eibesfeldt, I. (1989): Human Ethology. Aldine de Gruyter, New York.
  • Frigyes, J. (2010): A csecsemő szoptatási, altatási nehézségeinek terápiája. A csecsemő sírása. In.: Németh, T. (szerk.): XII. Családbarát Konferencia –Pszichoszomatikus betegségek csecsemő és kisgyermekkorban. OGYEI, Budapest, 2010. 27-33.
  • Furlow, F. B.(1997): Human neonatal cry quality as an honest signal of fitness. Evolution and Human Behavior 18:175-193.
  • Hédervári-Heller É. (2008): Szülő-csecsemő konzultáció és terápia. A viselkedészabályozás zavarai csecsemő- és kisgyermekkorban. Animula, Budapest.
  • Kitzinger, S. (2007): Miért sír a baba? Hajja és Fiai Könyvkiadó, Debrecen.
  • Papoušek, M.(1994): Vom ersten Schrei zum ersten Wort. Anfänge der Sprachentwicklung in der vorsprachlichen Kommunikation. Huber, Bern.
  • Renz-Polster, H.(2010): Kinder verstehen. Born to be wild: wie die Evolution unsere Kinder prägt. Kösel, München.
  • Scheuring, N. (2010): Regulációs zavarok a gyermekorvos szemével. In.: Németh, T. (szerk.): XII. Családbarát Konferencia – Pszichoszomatikus betegségek csecsemő és kisgyermekkorban. OGYEI, Budapest, 2010. 53-57.
  • St. James-Roberts, I., Halil, T.(1991): Infant crying patterns in the first year: normative and clinical findings. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 32:951-968.
  • Stork, J.(1999): Ein Beitrag über das Schreien im frühen Säuglingsalter. Kinderanalyse, 3:240-266.
  • Wessel, M. A., Cobb, J. C., Jackson, E. B., Harris, G. S., Detwiler, A. C. (1954): Paroxysmal fussing in infancy, sometimes called “colic”. Pediatrics, 14., 421-434.
  • Ziegler, M., Wollwert, R. és Papoušek, M. (2015): Exzessives Schreien im frühen Säuglingsalter. In: Papoušek, M., Schieche, M., Wurmser, M.: Regulationsstörungen der frühen Kindheit. Hans Huber Verlag, Bern. 111-145.

Szülő-csecsemő és kisgyermek konzultáció:

  • Hédervári-Heller É. (2008): Szülő-csecsemő konzultáció és terápia. A viselkedészabályozás zavarai csecsemő- és kisgyermekkorban. Animula, Budapest.
  • Stern, D. N. (2004): Az anyaság állapota. Animula, Budapest.
  • Winnicott, D. W. (2004): A kapcsolatban bontakozó lélek. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest